Lényegében Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke mentette meg hétfő hajnalban a görögök megsegítéséről szóló egyezkedést, amikor a tárgyalások zsákutcába jutottak. A Financial Times értesülései szerint Francois Hollande francia elnöknek is fontos szerepe volt a kompromisszum létrejöttében.
Az Európai Unió segíteni fogja a nyugat-balkáni országokat és Magyarországot, hogy megoldást találjanak az illegális bevándorlás áradatára - közölte szerdán Belgrádban Angela Merkel német kancellár.
Öt vezető közgazdász - köztük Thomas Piketty - nyílt levélben figyelmeztette a német kancellárt: ahogy ezen a héten cselekszik, úgy fog rá emlékezni a történelem. Lényegében arra kérik a kancellárasszonyt, vegye kezébe az irányítást és Németország második világháború utáni helyzetére emlékezve engedjen a görögöknek és az adósság-elengedésnek.
Nem kellett volna nagy erőfeszítéseket tenni, de nem kellett volna felelőtlen dolgok sorozatát se végigvinni - meglátásom szerint így foglalható össze legrövidebben az a görög válság, ami az elmúlt fél év alatt kiterebélyesedett és végül sokkal rosszabb állapotba navigálta Görögországot, mint ahonnan elrugaszkodni szeretett volna.
Szombaton lesz a görög válság megoldására irányuló tárgyalások újabb felvonása, összeülnek a pénzügyminiszterek. Egy kiszivárgott munkaanyag szerint viszont a nemzetközi szervezetek már azt vizsgálják: a június 30-án lejáró második program határidejét egyszerűen kitolják novemberre, és Athén pénzügyi támogatáshoz jutna. Cserébe reformlépéseket várnak el a nemzetközi szervezetek, de szó van egy újabb hároméves mentőprogramról is. Az esti hírek szerint Athénnak azonban nem tetszik ez a megoldás sem.
Fontosabb részletek
Az EU-Latin-Amerika csúcsra Brüsszelbe sereglett vezetők szerdán egész nap bújócskát játszottak, végül este sor került az előre beharangozott megbeszélésre Alekszisz Ciprasz görög kormányfő és Angela Merkel német kancellár, illetve Francois Hollande francia köztársasági elnök között. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerint viszont nem volt értelme a találkozónak, mivel a görögök nem tettek érdemi engedményt. Arról, hogy miért ilyen bátrak a görögök az államcsőd szélén az EU-s tárgyalókkal, Hans-Werner Sinn osztotta meg véleményét tegnap. A német Ifo gazdaságkutató elnöke szerint a négy forgatókönyv közül végül a görögök államadósságának részleges leírása és az eurózónából való kilépése lehetne a megoldás - foglalja össze a helyzetet a Bruxinfo.
A világ legfejlettebb iparú országait összefogó G7 csoport elítéli az ukrajnai Krím félsziget bekebelezését Oroszországba, és tagjai egyetértenek abban, hogy szükség esetén meg kell szigorítani az Oroszország elleni szankciókat - mondta a német kancellár hétfőn a G7 csoport németországi csúcstalálkozója után.
Egy görög illetékes azt nyilatkozta, jövő héten Alekszisz Ciprasz görög kormányfő találkozik Angela Merkel német kancellárral és Francois Hollande francia államfővel. Közben továbbra sincs előrelépés a megállapodás irányába, a miniszterelnök szombaton a parlamenti beszédében ostorozta a nemzetközi hitelezőket.
A hétfő éjszakai órákban Angela Merkel német kancellár rendkívüli találkozót kezdeményezett Berlinben a görög válság miatt. A nemzetközi szervezetek között is nézeteltérések vannak, ezt próbálták most rendezni.
Angela Merkel német kancellár szerint még sok a tennivaló a Görögország és nemzetközi hitelezői között folyó tárgyalásokon, illetve "nagyon, nagyon intenzív" munkára van szükség ahhoz, hogy megoldást találjanak a görög pénzügyi problémákra. Emellett egy magas rangú görög kormánytisztviselő szerint a francia elnök és a német kancellár felajánlotta személyes segítségét a tárgyalások felgyorsítására, hogy életképes és hosszú távú megoldást találjanak Görögország pénzügyi problémáira.
Teljesen nyilvánvaló, hogy az orosz-ukrán konfliktust enyhítő minszki megállapodás feltételeinek betartása tovább tart, mint augusztus, vagy szeptember, így az EU állam- és kormányfői a júniusi csúcstalálkozón várhatóan meghosszabbítják majd az Oroszország ellen érvényben lévő szankciókat - többek között ezt jelentette ki a Varsóban az új lengyel államfővel tárgyaló Angela Merkel.
Miután csütörtökön a rendkívüli EU-csúcs a bevándorlás témájáról szólt, pénteken pedig "csak" az eurózóna pénzügyminiszterek egyeztettek, vasárnap este telefonon kért segítséget Angela Merkeltől a görög kormányfő. Alekszisz Ciprasz a két héten belüli fizetésképtelenség elhárítása érdekében telefonált. A beszélgetés létrejöttét a német kormányszóvivő megerősítette, de a pontos tartalma nem ismert. Ciprasz az eurócsoport elnökét is felhívta és azt szorgalmazta, hogy még a héten tartsanak rendkívüli uniós csúcstalálkozót. Közben ma először nyilatkozott a német sajtónak a márciusban hivatalba lépett új görög államfő és azt ígérte, hogy az utolsó euróig minden adósságot visszafizetnek, illetve fel sem merül az eurózónából, illetve az Európai Unióból való kilépés lehetősége. A pénteki eurócsoport találkozóról érkezett fontosabb hírek:
Nem Németország dönt a görög államadósság-válság kezelésének ügyében - mondta a német kancellár hétfőn Berlinben a görög kormányfővel folytatott megbeszélése után.
Levélben figyelmeztette Angela Merkel német kancellárt a görög miniszterelnök arról, hogy "lehetetlen", hogy Athén teljesíteni tudja az adósságszolgálatával járó terheit a következő hetekben, ha az EU nem nyújt valamiféle rövid távú támogatást Görögországnak - írja a Financial Times, amelynek sikerült hozzájutnia a március 15-i keltezésű üzenethez. A két ország vezetője ma délután 5 órakor találkozik Berlinben.
Egyre inkább veszett fejsze a görög-ügy? Wolfgang Schaeuble német pénzügyminiszter tegnapi szavaiból igencsak ez tűnik ki: szerinte a görögök minden bizalmat leromboltak, és már ő sem tudja, mit lehetne kezdeni velük. Nem okozott sok örömöt a felülvizsgált tavalyi költségvetési egyenleg sem: ebből kiderült, hogy a görögök gyakorlatilag már most megsértették a mentőcsomag feltételeit. A reménysugarat a héten a csütörtök-pénteki brüsszeli EU-csúcs hozhatja, ahol a görög miniszterelnök külön találkozóra hívta össze a legbefolyásosabb uniós vezetőket. Ezután jövő héten Berlinben, áprilisban pedig nem máshol, mint Moszkvában várják a görög kormányfőt.
Németországban bírálják a kormány gazdaságpolitikáját a vezető gazdasági érdekképviseletek, és a kancellárral pénteken folytatott megbeszélésen "terhelési moratóriumot" kértek.
Csütörtök reggel, hosszú órákon át tartó tanácskozás után érkeztek az első nyilatkozatok Minszkből, délelőtt pedig megismerhettük a konkrétumokat. Ezek szerint a normandiai négyek (orosz, ukrán, francia és német vezetők) hosszú és nehéz egyeztetése alapján a kontaktcsoport képviselői és az oroszbarát szakadár vezetők aláírták a minszki megállapodás új végrehajtási dokumentumát.
Fontosabb részletek
Ma kerül sorra a fehéroroszországi Minszkben az ún. normandiai négyek, azaz a német, a francia, az orosz és az ukrán államfő, illetve kancellár részvételével a csúcstalálkozó, amely az egyik utolsó lehetőségnek mutatkozik arra, hogy a kelet-ukrajnai válság az enyhülés, ne pedig a totális háború irányába haladjon tovább. Az áttörés esélye minimális, már az is nagy eredmény lenne, ha a szeptemberi fegyverszüneti megállapodás újrakötéséről meg tudnának egyezni a felek. A tegnapi előkészítő találkozó ugyanis elég rosszul sikerült.
A görögök által rendszeresen hangsúlyozott, az eurózóna országaival kötendő "áthidaló program" nem júniusig, hanem augusztus végéig tartana és mintegy 10 milliárd eurót szeretnének addig "összeszedni" a görögök, hogy az addig lejáró adósságukat törleszteni tudják - írja a Bruxinfo az AFP athéni tudósítójára hivatkozva. Utóbbi információi szerint a görög kormány szeptember elsejétől reméli hatályba helyezni a módosított feltételű törlesztésre vonatkozó - hitelezőivel kötendő - új megállapodást. Közben a vasárnapi görög kormányfői és pénzügyminiszteri nyilatkozatok Európa-szerte heves indulatokat váltottak ki, így igen rossz légkörben készülnek a felek a görög adósságról szóló, kulcsfontosságú szerdai brüsszeli Eurócsoport tárgyalásokra.
Sok magyar utas került bajba ezek miatt.
Nagyon jó a hangulat a tőkepiacokon.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
